Önéletrajz
Podlussány Attila
Budapesten született, 1941. augusztus 21-én, apja Podlussány Lajos (iparművész és amatőr lepkegyűjtő), anyja Karácsonyi Ilona (tanítónő). Felesége Guralnik Judit (1942–1994), (nyomdász és tanár). Három gyermekük született: Zsolt, Csaba és Zsuzsanna és négy unokájuk: Máté, Barnabás, Zsófia és Réka.
Az általános iskola elvégzése után mezőgazdasági technikumot végzett, de mint városi gyerek, más, számára érdekesebb pályát választott. Nyomdász lett és 25 évig a budapesti Zrínyi-nyomdában dolgozott, majd a Magyar Természettudományi Múzeum házinyomdájának lett a nyomdavezetője. Nyugdíjaztatása óta a múzeum rovargyűjteményében dolgozik. Feladata az 1880 óta a Kárpát-medencében gyűjtött ormányosbogár-gyűjtemény meghatározása és rendezése.
A természet iránti szeretetének köszönhetően és apja hatására 1952-ben kezdett bogarakat gyűjteni. Jelenleg meglehetősen gazdag anyaga van saját gyűjtésből, valamint barátai és munkatársai gyűjtéséből. A gyűjtemény szakai körökben Európa-hírű. A gyűjtött anyag feldolgozásában neves külföldi specialisták segítették. (R. Borovec, B. Korotyaev, R. Caldara, E. Colonnelli, L. Magnano, M. Wanat, M. Meregalli, P. Bialooki, J. Skuhrovec, stb.
Gyűjteménye (Coll. Podlussány) több, mint 5000 ismert (determinált) ormányosbogár (Curculionoidea) fajt tartalmaz, első sorban a Palearktikum területéről. (lásd külföldi gyűjtőútjai). Meglehetősen jelentős az ausztrál és más földrészekről származó bogáranyaga is, azonban ezek nagy része még nem lett meghatározva (indet.).110 faj típuspéldányai találhatók a gyűjteményében.
Több tudományra új fajt talált. Három fajt maga írt le (Bryodaemon kocsirenae, Bryodaemon rozneri and Bryodaemon boroveci) Az új fajok közül néhányat róla neveztek el. (Lásd új fajok a publikációkkal) A leíratlan új fajok száma is jelentős. 1974 óta részt vett a magyar nemzeti parkok faunakutatásában, továbbá különösen Erdély (Transsylvania), a Bakony és az Alpokalja faunakutatását kedvelte. Jó az együttműködése többek között Kocs I., Rozner I., Retezár I., Orosz A., Szalóki D., Székely K. stb. gyűjtőtársaival. A magyar faunakutatásban elért eredményei a publikációiban olvashatók.
A Magyar Rovartani Társaság üléseire már gyerekként eljárt. 1970 óta tagja, 1990-ben jegyzője, majd 1993-1999-ig a Társaság titkára volt. Munkásságáért a Frivaldszky Emlékérem bronz, 2013-ban ezüst, majd 2021-ben arany fokozatával jutalmazták.
Napjainkban a szeme és szíve romlása miatt és e tudományág elsorvasztását látva visszavonultan él, s dolgozik.
Budapest, 2021. március