{"id":562,"date":"2020-04-13T11:03:20","date_gmt":"2020-04-13T11:03:20","guid":{"rendered":"http:\/\/artento.eu\/?page_id=562"},"modified":"2020-12-17T22:22:35","modified_gmt":"2020-12-17T22:22:35","slug":"cerambycidae-cincerfelek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/artento.eu\/en\/gyujtemenyek\/cerambycidae-cincerfelek\/","title":{"rendered":"Cerambycidae"},"content":{"rendered":"

Kerambosz, \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl Keramb\u00fck\/Kerambyk<\/em> egy mitol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sors\u00fa kecskep\u00e1sztora, am\u00fagy elb\u0171v\u00f6l\u0151 hang\u00fa \u00e9nekes, a p\u00e1ns\u00edp \u00e9s lant virtu\u00f3za, a nimf\u00e1k kedvencek\u00e9nt t\u00f6lt\u00f6tte napjait. Id\u0151vel azonban sajnos elb\u00edzta mag\u00e1t \u00e9s egy, a ny\u00e1jjal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sben \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe ker\u00fclt a nimf\u00e1kkal, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a kecsk\u00e9k elpusztultak, Keramboszt pedig b\u00fcntet\u00e9sb\u0151l bog\u00e1rr\u00e1 v\u00e1ltoztatt\u00e1k. Arra nincs egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9k, hogy ez mif\u00e9le fajta is volt eredetileg, tal\u00e1n szarvasbog\u00e1r, esetleg cserebog\u00e1r, valami n\u00f6v\u00e9nyev\u0151 mindenesetre, ugyanis a Kerambosz n\u00e9v jelent\u00e9se: faev\u0151 \u00f6k\u00f6r\u2026<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb a tudom\u00e1nyos latin nyelv\u0171 nevez\u00e9ktanban m\u00e1r a cinc\u00e9rf\u00e9l\u00e9k<\/strong> csal\u00e1dnevek\u00e9nt (Cerambycidae<\/em>) lett katalogiz\u00e1lva, tal\u00e1n mivelhogy mind a l\u00e1rv\u00e1k, mind az im\u00e1g\u00f3k kifejezetten n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k.<\/p>\n

Egyes nemzeti nyelvhaszn\u00e1latban azonban gyakori a cinc\u00e9rek hossz\u00fa cs\u00e1pj\u00e1ra utal\u00e1s: longicornia (E), longhorn beetle (GB) <\/em>vagy annak kecskeszarvra eml\u00e9keztet\u0151 form\u00e1j\u00e1ra:  Bockk\u00e4fer (D), Bocktorren (NL). <\/em>Elv\u00e9tve az\u00e9rt akad p\u00e9lda Keramboszra is, a Nagy h\u0151scinc\u00e9r angolul: Oak cerambyx (=t\u00f6lgyfa ev\u0151) vagy az oroszban Zsuk drovoszek (=faev\u0151 bog\u00e1r). <\/em>Megjegyzend\u0151, hogy az USA-ban haszn\u00e1latos wood borer (=faev\u0151<\/em>) m\u00e1r d\u00edszbogarat jelent…  <\/em><\/p>\n

Teljesen egyedi viszont a magyar elnevez\u00e9s, melyet a nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s idej\u00e9n kre\u00e1ltak. A korabeli tudom\u00e1nyos nevek magyar\u00edt\u00e1sa is sorra ker\u00fclt, \u00edgy keletkezett a hangut\u00e1nz\u00f3 <\/span>cincog\u00f3 sz\u00f3 ut\u00e1n, cinc\u00e9r.<\/p>\n

Evol\u00faci\u00f3<\/strong><\/span><\/h1>\n

\"\"<\/a>A cinc\u00e9rek \u0151seinek fosszilis maradv\u00e1nyai m\u00e1r a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti harmadkorb\u00f3l (tercier) ismertek. Mintegy 60 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt megv\u00e1ltozott a kl\u00edma \u00e9s \u00edgy a n\u00f6v\u00e9nyzet, az addigi nyitvaterm\u0151ket felv\u00e1ltott\u00e1k a z\u00e1rvaterm\u0151k, melyek \u00e1ltal\u00e1nosan el is terjedtek. Az ezzel p\u00e1rhuzamosan fejl\u0151d\u0151 cinc\u00e9rek \u0151sibb form\u00e1inak (Prioninae) evol\u00faci\u00f3ja a z\u00e1rvaterm\u0151kh\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00fajabb fejl\u0151d\u00e9si l\u00e9pcs\u0151fokot eredm\u00e9nyezett (Cerambycinae, Lamiiniae). Tal\u00e1n erre utal, hogy manaps\u00e1g is a Prionid\u00e1k (\u00d6regcinc\u00e9rek) f\u0151leg a feny\u0151f\u00e9l\u00e9ket prefer\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

\"\"Alkalmazkodtak az extr\u00e9m, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez pl. a sivatagban vagy \u00f3ce\u00e1ni szigetvil\u00e1gban el\u0151fordul\u00f3 fajok. Ilyen k\u00fcl\u00f6nleges pl. a Doliops genus izol\u00e1lt evol\u00faci\u00f3ja, mely j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi ezen sz\u00e9ps\u00e9ges cinc\u00e9rfajok sz\u00ednmint\u00e1zat\u00e1nak algoritmusszer\u0171en v\u00e1ltozatos vari\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t. Mindezt bonyol\u00edtja egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s koevol\u00faci\u00f3, mivel szinte minden cinc\u00e9rnek kialakult egy orm\u00e1nyosbog\u00e1r m\u00e1solata (vagy ford\u00edtva). Ezek a Pachyrrhynchus genusba tartoznak \u00e9s semmif\u00e9le rokons\u00e1gban nem \u00e1llnak a cinc\u00e9rekkel (hacsak nem az\u00e1ltal, hogy \u00e9kszerorm\u00e1nyosoknak \u00e9s \u00e9kszercinc\u00e9reknek lettek elnevezve :). Mindenesetre a jelens\u00e9g tudom\u00e1nyos magyar\u00e1zata tiszt\u00e1zatlan\u2026<\/p>\n

Rendszertani beoszt\u00e1s<\/strong><\/span><\/h1>\n

Orsz\u00e1g:  \u00c1llatok <\/strong>(Animalia)<\/p>\n

T\u00f6rzs: \u00cdzeltl\u00e1b\u00faak <\/strong>(Arthropoda)<\/p>\n

Oszt\u00e1ly: Rovarok<\/strong> (Insecta)<\/p>\n

Rend: Bogarak<\/strong> (Coleoptera)<\/p>\n

Alrend: Mindenev\u0151 bogarak<\/strong> (Polyphaga)<\/p>\n

Alrend\u00e1g: Cucujiformia<\/strong> (Cucujiformia)<\/p>\n

Csal\u00e1d: Cinc\u00e9rf\u00e9l\u00e9k<\/strong> (Cerambycidae)<\/p>\n

Megjelen\u00e9s \u00e9s \u00e9letm\u00f3d<\/strong><\/span><\/h1>\n

A bog\u00e1rvil\u00e1g sz\u00e1mos rekorder\u00e9t a cinc\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n a legnagyobb test\u0171 az \u00d3ri\u00e1scinc\u00e9r (Titanus giganteus) – 17,6 cm, leghosszabb az Agancsos cinc\u00e9r (Macrodontia cervicornis) \u2013 18,2 cm, mindketten Amaz\u00f3ni\u00e1ban \u00e9lnek. Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00edgy Magyarorsz\u00e1gon is ezek a rekordok 2,5-60 mm k\u00f6z\u00f6tt mozognak (kos\u00e1rcinc\u00e9r \u2013 \u00e1cscinc\u00e9r). Cs\u00e1phossz rekorder a dali\u00e1s cinc\u00e9r (Acanthocinus aedilis), a h\u00edmek cs\u00e1pja testhosszuk hatszorosa. A n\u0151st\u00e9nyek\u00e9 r\u00f6videbb, viszont toj\u00f3cs\u00f6vet viselnek\u2026<\/p>\n

Nagyfok\u00fa sz\u00edn- \u00e9s formagazdags\u00e1g is jellemzi ezt a csal\u00e1dot. Ez k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 r\u00e9szben t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny specializ\u00e1ci\u00f3juknak, de \u00f6kol\u00f3gi\u00e1juk soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t is t\u00fckr\u00f6zi a rendk\u00edv\u00fcli diverzit\u00e1s. A cinc\u00e9rek anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak jellegzetess\u00e9ge a cs\u00e1p, mely a cinc\u00e9rek legkifinomultabb univerz\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kszerve. Fel\u00fclet\u00e9n k\u00e9miai receptorok fogj\u00e1k fel a p\u00e1rtal\u00e1l\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges feromon molekul\u00e1kat, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k illat\u00e1t, \u00e1ltala keres \u00e9s tal\u00e1l a n\u0151st\u00e9ny peterak\u00f3 helyet. Ezen k\u00edv\u00fcl tapogat\u00f3 funkci\u00f3ja is van, s\u0151t hanyatt es\u00e9skor a cs\u00e1p seg\u00edti a talpra \u00e1ll\u00e1st. Tov\u00e1bbi saj\u00e1toss\u00e1guk a hangad\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge. Ez alapvet\u0151en k\u00e9t m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nhet, a tor \u00edz\u00fcleteinek egym\u00e1shoz d\u00f6rzs\u00f6l\u00e9se \u00fatj\u00e1n, a bog\u00e1r ilyenkor \u201eb\u00f3logat\u201d, avagy a h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1b a sz\u00e1rnyfed\u0151 \u00e9l\u00e9n \u201eheged\u00fcl\u201d. A kiadott hang cincog\u00f3, ciripel\u0151, k\u00f6sz\u00f6r\u00fcl\u00e9sszer\u0171 szerepe els\u0151sorban a rovarev\u0151 ragadoz\u00f3k meglep\u00e9se, elriaszt\u00e1sa lehet\u2026<\/p>\n

Jellemz\u0151 a cinc\u00e9rf\u00e9l\u00e9kre a mimikri jelens\u00e9g, olykor nagyon meglep\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. Rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 mimikri <\/strong>eset\u00e9n tal\u00e1lunk \u00f6sszesz\u00e1radt falevelet, korhad\u00f3 gomb\u00e1s gy\u00f6keret, zuzm\u00f3s fak\u00e9rget, t\u00fcsk\u00e9kkel bor\u00edtott n\u00f6v\u00e9nyt vagy sz\u00ednpomp\u00e1s vir\u00e1gokat, s\u0151t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mad\u00e1rfajok \u00e1gakon, leveleken hagyott \u00fcr\u00fcl\u00e9k\u00e9t ut\u00e1nz\u00f3 fajokat.<\/p>\n

\"\"<\/a>Figyelemfelh\u00edv\u00f3 mimikri<\/strong> eset\u00e9n vesz\u00e9lyes \u00e1llatokat pl. darazsakat, t\u0171zhangy\u00e1kat, m\u00e9rgez\u0151 rabl\u00f3polosk\u00e1kat, skorpi\u00f3kat, p\u00f3kokat ut\u00e1noznak, am\u00fagy t\u00f6bbnyire \u00e1rtalmatlan fajok. A m\u00e9rgez\u0151 testnedveik miatt ehetetlen \u00e1llatok rik\u00edt\u00f3, aposzematikus sz\u00ednekkel figyelmeztetik ragadoz\u00f3ikat, hogy vesz\u00e9lyesek (pl. ny\u00edlm\u00e9reg b\u00e9k\u00e1k). Sz\u00e1mos nem m\u00e9rgez\u0151 cinc\u00e9rfaj is \u00e9l ezzel a \u201efegyverrel\u201d, azonban eset\u00fckben ez a kamu sz\u00ednezet v\u00e9delmez. K\u00f6zt\u00fck tal\u00e1ljuk a legsz\u00ednpomp\u00e1sabb fajokat, egyben a legszebb rovarokat\u2026<\/p>\n

\"\"<\/a>A tr\u00f3pus egy\u00e9bk\u00e9nt a bizarr megjelen\u00e9s \u00e9s sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9letform\u00e1\"\"<\/a>k tobz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak is terepe, ez al\u00f3l a cinc\u00e9rek sem kiv\u00e9telek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s p\u00e9ld\u00e1ul a D\u00e9l-Amerik\u00e1ban honos vakondcinc\u00e9r (Hypocephalus armatus), melynek testalkata az \u00e1s\u00e1shoz alkalmazkodott, mells\u0151 l\u00e1bai n\u00e9vad\u00f3j\u00e1hoz hasonlatosak. Ugyanitt fordul el\u0151 a hossz\u00fakar\u00fa harlekin cinc\u00e9r (Acrocinus longimanus), mely h\u00edmj\u00e9nek extr\u00e9m hossz\u00fa \u201ekarjai\u201d val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a n\u0151st\u00e9ny fogvatart\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k\u2026<\/p>\n

Sok cinc\u00e9rfajt\u00e1n\u00e1l megfigyelhet\u0151 egyes testr\u00e9szek m\u00f3dosul\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ny\u00falv\u00e1nyok, szarv-form\u00e1k, sarkanty\u00fak, t\u00f6visek, sz\u0151r\u00f6k \u00e9s pikkelyek, melyek funkci\u00f3ja a mai napig ismeretlen.<\/p>\n

Az ismert Nagy h\u0151scinc\u00e9r (Cerambyx cerdo) pl. az id\u0151s, betegesked\u0151 t\u00f6lgyf\u00e1k lak\u00f3ja, a m\u00e9retes l\u00e1rva mintegy 4 \u00e9vig fejl\u0151dik a fat\u00f6rzsben, ezt k\u00f6vet\u0151en b\u00e1bkamr\u00e1t k\u00e9sz\u00edt \u00e9s \u00e1talakul. A b\u00e1b a t\u00e9li nyugalmi id\u0151szak alatt kifejlett bog\u00e1rr\u00e1 alakul, mely tavasz v\u00e9g\u00e9n-ny\u00e1r elej\u00e9n kir\u00e1gja mag\u00e1t a szabadba \u00e9s szaporodik. A h\u0151scinc\u00e9r els\u0151sorban alkonyatkor akt\u00edv, de n\u00e9ha nappal is megfigyelhet\u0151, amint f\u00e1k kifoly\u00f3 nedv\u00e9n vagy erjedt gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6n t\u00e1pl\u00e1lkozik. A n\u0151st\u00e9nyek mintegy 100-150 pet\u00e9t helyeznek el a t\u00f6lgy k\u00e9regreped\u00e9seibe. Am\u00fagy a Nagy h\u0151scinc\u00e9r a csal\u00e1d n\u00e9vad\u00f3ja, jellegzetes cs\u00e1pja \u201ebajsza\u201d ok\u00e1n kapta a \u201eh\u0151s\u201d jelz\u0151t, mivel r\u00e9gen a bajszos husz\u00e1rok voltak a n\u00e9pi h\u0151s\u00f6k\u2026 Egy\u00e9bk\u00e9nt fauna r\u00e9gi\u00f3nkban a h\u0151scinc\u00e9r nemben m\u00e9g 4 rokonfaj szerepel, a tr\u00f3pusokon sokkal t\u00f6bb.<\/p>\n

A vir\u00e1gcinc\u00e9r-f\u00e9l\u00e9k (Lepturinae) t\u00f6bbs\u00e9ge pollen \u00e9s nekt\u00e1rfogyaszt\u00f3, a ver\u0151f\u00e9nyes naps\u00fct\u00e9st kedvelik, ilyenkor a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vir\u00e1gok k\u00f6zt \u00e9l\u00e9nken repkedve t\u00e1pl\u00e1lkoznak. M\u00e1s fajok csak \u00e9jszaka akt\u00edvak, ezek egy r\u00e9sz\u00e9t vonza a mesters\u00e9ges f\u00e9ny, de akad a zsebl\u00e1mpa f\u00e9nysugar\u00e1t\u00f3l riadtan menek\u00fcl\u0151 is (Cerambyx welensii).<\/p>\n

A s\u00e1padt \u00e9jicinc\u00e9r (Trichoferus pallidus) nev\u00e9nek megfelel\u0151en igencsak pigmentszeg\u00e9ny sz\u00ednezet\u0171 s\u00f6t\u00e9tben \u00e9l\u0151 faj. A nappalt faodvakban, m\u00e1s cinc\u00e9rek elhagyott j\u00e1rataiban rejt\u0151zk\u00f6dve v\u00e9szeli \u00e1t.<\/p>\n

A f\u00e9mesen csillog\u00f3 p\u00e9zsmacinc\u00e9r (Aromia moshata) jellegzetes p\u00e9zsmaillatot bocs\u00e1t ki, melynek k\u00e9miai \u00f6sszetev\u0151it a l\u00e1rva t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sa sor\u00e1n a f\u0171zf\u00e1b\u00f3l von ki.<\/p>\n

Elterjed\u00e9s<\/strong><\/span><\/h1>\n

A cinc\u00e9rek az Antarktika kiv\u00e9tel\u00e9vel minden kontinenst ben\u00e9pes\u00edtettek, ezen bel\u00fcl a sarkk\u00f6rt\u0151l a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6v\u00f6n \u00e1t az egyenl\u00edt\u0151 fel\u00e9 haladva fajsz\u00e1muk ugr\u00e1sszer\u0171en n\u00f6vekszik. Alapvet\u0151en ink\u00e1bb melegkedvel\u0151 bogarak, a F\u00f6ld\u00f6n eddig ismert fajok sz\u00e1m\u00e1t 27-30 ezerre becs\u00fclj\u00fck, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben tr\u00f3pusi elterjed\u00e9ssel.<\/p>\n

Kiemelt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel az al\u00e1bbi nemzets\u00e9geket kezelj\u00fck:<\/strong><\/span><\/h1>\n

Callichromatini<\/span> <\/a>Blanchard, 1845<\/p>\n

Apomecynini<\/span><\/a> Thomson, 1860<\/p>\n

Batocerini<\/span> <\/a>Thomson, 1864<\/p>\n

Dorcadionini<\/span><\/a> Latreille, 1825<\/p>\n

Pteropliini<\/span><\/a> <\/span>Thomson, 1860<\/p>\n

Sternotomini<\/span><\/a> Thomson, 1860<\/p>\n

Tov\u00e1bbi gy\u0171jtem\u00e9nyeink:<\/strong><\/span><\/h1>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kerambosz, \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl Keramb\u00fck\/Kerambyk egy mitol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sors\u00fa kecskep\u00e1sztora, am\u00fagy elb\u0171v\u00f6l\u0151 hang\u00fa \u00e9nekes, a p\u00e1ns\u00edp \u00e9s lant virtu\u00f3za, a nimf\u00e1k kedvencek\u00e9nt t\u00f6lt\u00f6tte napjait. Id\u0151vel azonban sajnos elb\u00edzta mag\u00e1t \u00e9s egy, a ny\u00e1jjal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sben \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe ker\u00fclt a nimf\u00e1kkal, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a kecsk\u00e9k elpusztultak, Keramboszt pedig b\u00fcntet\u00e9sb\u0151l bog\u00e1rr\u00e1 v\u00e1ltoztatt\u00e1k. Arra nincs egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9k, hogy ez mif\u00e9le…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":735,"parent":224,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"class_list":["post-562","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/562","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=562"}],"version-history":[{"count":48,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/562\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1167,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/562\/revisions\/1167"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/224"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/735"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/artento.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=562"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}